Az erőteljes iráni reakciók nyomán felmerül a kérdés, hogy vajon arra készül-e Teherán, hogy Észak-Koreához hasonlóan közvetlenül is bekapcsolódjon-e az ukrajnai háborúba?

Fogjunk össze és védjük meg közösen az értékeinket! Hit, család, nemzet - a Hetek ezért dolgozik. Állj mellénk te is: hetek.hu/tamogatas

A kelet-európai és a közel-keleti háborús övezetek közötti földrajzi és politikai határok végleg elmosódtak, miután az ukrán fegyveres erők egy precedens nélküli, mélységi dróncsapást hajtottak végre a Kaszpi-tengeren, a frontvonaltól több mint félezer kilométeres távolságra. Mint arról a Times of Israel hírportál beszámolt, a csapás során az ukrán hosszú hatótávolságú drónok sikeresen elérték a Kaszpi-tenger vizeit, ahol csapást mértek az orosz haditengerészet egyik hadihajójára, valamint olyan iráni kereskedelmi és teherhajókra, amelyeket a kijevi hírszerzés szerint katonai szállítmányok, drónalkatrészek és navigációs berendezések eljuttatására használtak Moszkva számára.

A támadás következtében a célba vett iráni hajó parancsnoki hídja és szerkezete súlyosan megsérült, a robbanásban egy iráni tengerész életét vesztette, egy másik pedig megsérült, a mozgásképtelenné vált járművet pedig végül az asztraháni tengerészeti hatóságoknak kellett kimenteniük. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kiemelte, hogy a mélységi csapásmérő képességük kiváló eredményeket hozott a Kaszpi-tengeren, de szerinte a célpontok nem békés civil járművek, hanem az orosz hadigazdaságot kiszolgáló, szankcionált katonai logisztikai lánc elemei voltak.

Az incidensre szinte azonnal megérkezett az éles teheráni válasz. Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter az X platformon közzétett állásfoglalásában élesen elítélte az akciót, amelyet az ENSZ Alapokmányának súlyos megsértéseként, valamint Oroszország és Irán elleni nyílt agresszióként értékelt. Az iráni diplomácia feje – bizonyítékok felvonultatása nélkül – azzal vádolta meg Kijevet, hogy a Kaszpi-tengeri csapást közvetlenül Izrael megrendelésére hajtotta végre azzal a kifejezett szándékkal, hogy Európát is berántsa a közel-keleti háborúba. 

Teherán azonnal bekérette Ukrajna ottani ügyvivőjét, hivatalos tiltakozójegyzéket adott át, és nemzetközi lépéseket követelt az ENSZ Biztonsági Tanácsától, miközben az iráni állami média nyíltan figyelmeztetett a hazai ballisztikus rakéták hatótávolságára, utalva arra, hogy Ukrajna teljes területe elérhetővé vált számukra. Aragcsi a Kaja Kallas uniós külügyi főképviselővel és Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel folytatott sürgős telefonos egyeztetései során nyomatékosította, hogy a Kijev által elkövetett akció nem maradhat válasz nélkül.