Szemben áll-e egymással a szellemi és az anyagi javak birtoklása? Mit tanít az Ó- és Újszövetség Istene a pénzről?

Az Isten és a pénz című írásban Megyeri Jonatán ortodox rabbi, Németh Sándor vezető lelkész és Székely János szombathelyi püspök szólalt meg.

A pénz önmagában nem jó vagy rossz

Megyeri Jonatán kiemelte, hogy fontos etikai kérdés, „milyen felelőssége van a szegényebbekkel és általában a társadalommal szemben azoknak, akik jelentős vagyon felett rendelkeznek.”

Az ortodox rabbi szerint

„a vagyon és a pénz csak eszköz, önmagában neutrális. Nem rossz vagy jó, éppen úgy, mint minden más a teremtett világban, annak megfelelően mérettetik meg, hogy az ember mire használja azt”.

„Amennyiben a pénz a hedonizmusra, korrupcióra, pazarlásra használjuk, akkor a legrosszabb dolgok egyikévé válik, míg, ha adományozásra, a rászorulók megsegítésére, szent célokra, akkor a legnagyobb erővel bíró eszköz lehet az ember kezében” – állítja Megyeri Jonatán.

Az anyagi javak elsődleges tulajdonosa Isten

Hasonló megközelítésre hívta fel a figyelmet Németh Sándor, a Hit Gyülekezete vezető lelkésze, aki szerint a „hívő emberek az anyagi javak elsődleges tulajdonosának Istent tekintik, aki őket sáfársággal bízta meg a nekik adott anyagi javak felett. Tudatában vannak, hogy számadással tartoznak Istennek mindazért, amit adott nekik.

Emiatt igyekeznek a pénzt, a vagyont Isten céljainak megfelelően használni és élni vele. Védelmezik lelküket a pénz szeretetétől, mert tudják, milyen nagy igazság az, amit az apostol mond: minden rossznak gyökere: a pénz szeretete.”

Németh Sándor elmondta, hogy mivel Isten teremtette az anyagi világot is, a pénz, mint anyagi értéket jelképező eszköz önmagában nem rossz, és nem is erkölcstelen.

„Spirituális és erkölcsi minőségét az emberek pénzhez való viszonyulása, helyes vagy helytelen használata határozza meg. A pénz tehát lehet szent, profán és piszkos is, attól függően, hogyan jutnak az emberek annak birtokába és mire használják.”

A szellemi és anyagi jólét nem ellentétes egymással

Németh Sándor szerint a zsidó-keresztény kinyilatkoztatás nem állítja egymással szembe a szellemi és anyagi jólétet, hanem egységüket mennyei, spirituális perspektívából szemléli, úgy, hogy az isteni dolgokat helyezi a földiek fölé, mert a látható a láthatatlan világból állott elő.

„Jézus Krisztus megváltó művének egyik fontos területe a szegénységből való váltság. Ezt az igazságot a korai apostoli egyházban ismerték, erről tanúskodik Pál korinthusiakhoz írt második levele, amelyben a következőt írja: ’mert ismeritek a mi Urunk Jézus Krisztusnak jótéteményét, hogy gazdag lévén, szegénnyé lett értetek, hogy ti az ő szegénysége által meggazdagodjatok’” – idézte a Szentírást a vezető lelkész.

Az Újszövetségben a szeretet van a központban

Székely János szombathelyi püspök arra hívta fel a figyelmet, hogy míg az ószövetségi Szentírásban a gazdagság még elsősorban úgy jelenik meg, mint Isten áldása, ajándéka, az Újszövetségben, Jézus tanításában azonban egy sokkal fontosabb érték, a szeretet kerül a középpontba. Ezért Jézus inkább a gazdagság, a vagyongyűjtés veszélyeire hívja fel a figyelmet.”

Székely János azonban hozzá teszi, hogy a Teremtő Isten az emberre bízta a Földet, hogy művelje és őrizze. Helyes dolog tehát a tudományos kutatás, a munka és minden olyan tevékenység, amely segíti az embert abban, hogy a földi élete teljesebb, emberhez méltóbb legyen.

Ezért fontos szem előtt tartani, hogy „a fejlődést ne mennyiségi, hanem minőségi irányban keressük. A Föld, a bioszféra teherbíró képessége pedig véges. Kell, hogy az emberiség szerénységet és önmérsékletet tanuljon” – mondta a szombathelyi püspök.

A teljes cikk itt olvasható: https://novekedes.hu/elemzesek/isten-es-a-penz

Pénteken megjelenő hetilap-cikkünkben annak járunk utána, hogy mi áll annak a hátterében, hogy egyre fokozódnak Nyugaton azok az erőfeszítések, amelyek egy készpénzmentes világ megteremtésére irányulnak. Elektronikusan, bankkártyával minden egyszerűbbnek tűnik, de eközben folyamatosan szűkül a személyes szabadság és épül a totális kontroll rendszere.