Az amerikai lap szerint sokan csak „álom, fantázia” kategóriába sorolják az elképzeléseket az európai vagy európai uniós hadseregről, ám a terv újra és újra előkerül.

Legutóbb Antonio Tajani olasz külügyminiszter vetette fel a kérdést. „Ha békefenntartók akarunk lenni a világban, akkor európai hadseregre van szükségünk” - mondta Tajani az olasz La Stampa napilapnak. "Ez alapvető előfeltétele annak, hogy hatékony európai külpolitikát tudjunk folytatni".

Az elképzelés már a kezdetektől fogva bonyodalmakat váltott ki. Még a terminológiát illetően sincs egyetértés – vajon európai haderő lenne ez, vagy csak az Európai Unió tagjai számára nyitott haderő?

Egyáltalán valamilyen kiegészítő haderő lenne, vagy egy teljes értékű hadsereg, a vele járó összes képességgel?

"Ez az ötlet soha nem került még csak a közelébe sem a realitásnak" - mondta a Newsweeknek Edward Hunter Christie, a NATO korábbi tisztviselője.

De az idők változnak. Ukrajnában két éve dúl a háború, és számos NATO-ország, köztük az EU-tagállamok is rádöbbentek a védelmi kiadások hiányosságaira. „Több erőfeszítésre, pénzre és nagyobb kockázatvállalási hajlandóságra van szükség Európában, egy olyan kontinensen, ahol a legtöbb szövetségesnek még fel kell fognia a biztonság költségeit” - érvelt november végén a Center for European Policy Analysis.

A republikánus elnökjelöltségre esélyes Donald Trump volt elnök megjegyzései tovább szítják a tüzet.

Egy februári dél-karolinai gyűlésen felszólalva Trump azt sugallta, hogy az Egyesült Államok nem fogja megvédeni a védelmi kiadásokban lemaradó NATO-tagországokat.

A bejelentés kijózanítólag hatott az Egyesült Államok európai szövetségeseire, hiszen a volt és reményei szerint leendő amerikai elnök néhány rövid mondattal aláásta a NATO 5. cikkelyét, a szövetség alapkövét.

Trump megjegyzései újra ráirányítják a fókuszt az európai hadsereg homályos elképzeléseire. Ha a NATO domináns nemzete elfordul attól a kötelezettségvállalástól, hogy minden erejével megvédi a szövetség bármely országát, akkor Európának szüksége van arra, hogy megvédje magát, mégpedig már a közeljövőben is.

"Ez komolyabb figyelmeztetés, mint amilyenre valaha is példa lett volna" - mondta Hunter Christie. A NATO hitelességének drámai összeomlása vagy akár az általunk ismert szövetség felbomlása nélkül azonban nagyon kevés esély van arra, hogy egy hivatalos európai hadsereg életre keljen.

Mások optimistábbak abban, hogy a NATO és egy európai haderő harmóniában tudna egymás mellett létezni. Washington évtizedek óta sürgette az európai nemzeteket, hogy fektessenek be védelmi képességekbe, és örülne annak, ha Európa saját készleteket építene fel abból, amit az Egyesült Államok jelenleg biztosít a kontinens számára - mondta Kurt Volker, az Egyesült Államok korábbi NATO-nagykövete.

Trump megjegyzéseitől eltekintve az Egyesült Államok azt jelezte, hogy Washington azt szeretné, ha az európaiak többet költenének a védelemre, de nem hagyja magára Európát. 

Elméletben azonban feltehetjük a kérdést, hogyan is nézne ki egy európai hadsereg?

Az európai hadsereg számára két fő lehetőség rajzolódik ki – írja a Newsweek. Minden állam feloszlathatná a saját erőit, és katonai erejét egy nagyobb, közös szuperhadseregbe összpontosíthatná.

A szakértők szkeptikusak, szerintük a nemzeti érdekek és a szuverenitáshoz való mély ragaszkodás valószínűleg mindig prioritást kap.

Vagy másik lehetőségként a tagállamok felajánlhatnák az erőforrások egy részét egy közös alapba, hasonlóan a NATO működéséhez. Több precedens is van erre; már létezik egy uniós katonai vezérkar, Németország és Hollandia integrált dandárokkal rendelkezik, az EU-n kívül pedig az Egyesült Királyság felállította a Joint Expeditionary Force elnevezésű közös expedíciós haderő, amelyhez egy sor állam tartozik.

Léteznek regionális együttműködések, mint például az északi védelmi együttműködés, más néven NORDEFCO, és az európai hadsereg valamilyen formája építhetne a már meglévő struktúrákra.

Az EU már most is rendelkezik harccsoportokkal, vagyis különböző nemzetek mintegy 1500 fős személyi állományából álló egységekkel, amelyek bevetését csak az Európai Tanács egyhangú döntése alapján engedélyezik.

A másik lehetőség a NATO feloszlatása, és a korábbi szervezet alapjain egy új európai haderő felállítása. Ehhez azonban az európai államok védelmi kiadásainak masszív növelése lenne szükséges.

Az USA évek óta viseli a drága katonai terheket Európában, beleértve a logisztikai, légi szállítási, kommunikációs, hírszerzési és felderítési képességek biztosítását. Az USA nélkül az európai országoknak maguknak kellene ezeket biztosítaniuk.

További kérdés, hogy ki vezethetné egy kizárólag európai haderőt. 

Az alapértelmezett hatalmak hagyományosan Franciaország és Németország. Franciaország lenne az egyetlen nukleáris hatalom, de a szakértők megjegyzik, hogy nagy kérdés, Párizs mikor lenne hajlandó nukleáris arzenálját a csoport védelmére felhasználni, és pontosan mely államokat védené meg. Németországnak pedig jelenleg nincs meg a képessége és a hitelessége ahhoz, hogy egy ilyen jellegű európai katonai erő élére álljon.

Lengyelország azonban felemelkedőben van, egy feltörekvő keleti katonai hatalom a keleti szárnyon, amely Oroszországra néz. Varsó rengeteg pénzt ölt a védelembe, és hamarosan Európa legnagyobb és legképzettebb szárazföldi hadseregévé válik – zárja elemzését a Newsweek.