A több órás vita után a nem kötelező erejű, szimbolikus szavazáson az 577 fős alsóházban 372 képviselő voksolt igennel 99 nem ellenében, míg a Marine Le Pen vezette jobboldali szuverenista Nemzeti Tömörülés és a radikális baloldali Engedetlen Franciaország képviselői tartózkodtak.

Vitaindítójában Gabriel Attal miniszterelnök megvédte Franciaország Ukrajnának szánt támogatási stratégiáját. Hangsúlyozta az orosz győzelem "konkrét" és "kézzelfogható" kockázatait a franciák "mindennapi életét" illetően, amely szerinte "kataklizmát jelentene a vásárlóerejükre nézve".

Franciaország segélyezési stratégiája ellen szavazni azt jelentené, hogy "hátat fordítunk saját történelmünknek" - hangsúlyozta a francia miniszterelnök.

"Nem szabunk magunknak határokat Oroszországgal szemben, amely semmilyen határt nem szab"

- fogalmazott a kormányfő, utalva Emmanuel Macron elnök azon kijelentésére, miszerint nem zárható ki, hogy a Nyugat csapatokat küld a háborúban álló Ukrajnába.

A szavazást követően a francia elnöki hivatal bejelentette: az államfő csütörtök este televíziós beszédet mond az Ukrajnát érintő francia stratégiáról.

A február 16-án aláírt tíz évre szóló megállapodásban Franciaország vállalja, hogy 2024-ben 3 milliárd euróig további katonai segélyt nyújt Kijevnek, miután 2022-ben 1,7 milliárd, 2023-ban pedig 2,1 milliárd eurós támogatást adott.

Párizs elsősorban "a tüzérségi együttműködés megerősítését" tűzte ki célul.

(MTI / Hetek)