Hétfőn este informális tanácskozást tartottak Brüsszelben az uniós kormányfők és államfők, amelynek a célja egyértelműen az volt, hogy elkerülve az öt évvel ezelőtti óriáskáoszt, jó előre megállapodjanak az uniós csúcspozíciók jelöltjeiről, és a június 27-28. közötti Európai Tanács csúcstalálkozón már csak el kell fogadni formálisan is azt, amiben most megegyeztek.

Hiába írta viszont azt a Politico és az Euractiv, hogy itt már minden le van zsírozva, Ursula Von der Leyen újrázása előtt ki van kövezve az út, gyors vacsorára lehet számítani – végül minden előzetes várakozás összeomlott.

De mit is vártak pontosan?

A brüsszeli szakújságírók minden forrásból úgy értesültek, hogy az európai parlamenti választásokon egyébként csúnyán leszereplő Emmanuel Macron francia elnök és Olaf Scholz német kancellár között akkora az egység, hogy itt lényegében nem lesz semmilyen gond.

A legfontosabb pozíció, amit kiosztanak, az az Európai Bizottság elnökéé. Itt egyértelműnek látszik a helyzet, Ursula Von der Leyen újrázhat. Az esélyeit nagyban növelte az is, hogy az Európai Néppárt a választásokon kifejezetten jól szerepelt, miközben a riválisai leszakadtak mellőle. Ők még tudták növelni is a képviselőik számát, arról nem is beszélve, hogy kedden várhatóan meg is szavazzák, hogy Magyar Péterék csatlakozásával újabb 7 mandátummal bővüljön a jobboldali tömb.

In the wake of the European election, an early consensus emerged around the choices for the bloc’s four top jobs and expectations were high as leaders met in Brussels last night.

But hopes of a deal quickly evaporated.

So what went wrong?

🔗 https://t.co/RDy5OWtLNu pic.twitter.com/eX4dtZf1s1

— POLITICOEurope (@POLITICOEurope) June 18, 2024

Tekintve, hogy a Néppárt csúcsjelöltje Ursula Von der Leyen,  aligha akadna olyan ellenjelölt, aki nagyobb eséllyel rúghatna labdába. Azonban nem csak az Európai Tanácsnak kell jóváhagynia az újrázását, hanem az Európai Parlamentnek is meg kellene szavaznia,

éppen ezért kezdett intenzív udvarlásba Von der Leyen az olasz kormányfő, Giorgia Meloni felé, hogy ezáltal a jobboldali szavazatok egy részét is megszerezze a végső szavazáson. 

Korábban  Macron élesen bírálta Von der Leyent, amiért a kelleténél is szorosabb kapcsolatot épített ki az Egyesült Államokkal, sőt be is dobta lehetséges Bizottsági elnökként Mario Draghi volt olasz kormányfő nevét, de az esélyei a vasárnap EP-kudarccal a földbe álltak. (Mint ismeretes, Le Penék pártja lényegében megalázó vereséget mért Macron pártjára, aki ennek eredményeképpen előre hozott választásokat javasolt és írt ki.)

A Bizottság elnöki pozíciója lényegében egy uniós kormány vezetői posztját jelenti, egyfajta "brüsszeli miniszterelnöki" pozíciót.

A jelöltségről mindössze 15 tagállami vezető kell, akik az EU lakosságának legalább a 65 százalékát képviselik. Így hiába lett célpontja a magyar kormány választási plakátkampányának Ursula Von der Leyen, több mint valószínűsíthető, hogy őt jelölik majd szavazásra az Európai Parlamentben. Habár, a meccs még mindig nem lefutott.

Az EP-ben 5 évvel ezelőtt, mindössze 9 szavazaton múlt, hogy megválasztották Von der Leyent, azóta pedig a kritikus hangok csak még inkább erősödtek. A parlamenti voksoláson ráadásul titkos szavazás van, nincs olyan jellegű frakciófegyelem, mint amúgy – így

nem is lehet teljesen biztosra menni, hogy egy pártcsalád teljesen beáll-e a német jelölt mögé. 

A második legfontosabb pozíció, amiről dönteni kell, az Európai Tanács elnöki posztja, ahonnan most leköszön az eddig elnöklő Charles Michel. Ide a szocialisták részéről António Costa volt portugál miniszterelnököt javasolnák, akinek a személyével a legnagyobb gond az, hogy tavaly épp azért kényszerült lemondani, mert a kabinetfőnökét korrupcióval vádolták meg.

Ordító ellentmondás lenne, hogy miközben Magyarországot vádolják korrupcióval, közben simán megválasztanának egy korrupciós botrányba belebukó baloldali politikust uniós csúcsvezetőnek. 

A harmadik legfontosabb pozíció pedig az Európai Bizottság külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, ahova a korábban NATO-főtitkárjelöltként is emlegetett észt Kaja Kallas, akivel a legnagyobb gond jelenleg az, hogy még Brüsszelhez képest is harcias álláspontot képvisel az ukrajnai háborúval kapcsolatban. A magyar kormánnyal és Orbán Viktorral szemben is rendre komoly bírálatokat fogalmazott meg: a Putyinnal való találkozóról azt nyilatkozta, hogy nem érti, hogyan rázhatta meg egy bűnöző kezét,

volt hogy arról beszélt, hogy „Viktor szeret a figyelem középpontjában lenni”, máskor pedig zsarolással vádolta a magyar miniszterelnököt. 

A teljesen optimista várakozásokhoz képest, lényegében káoszba fulladt az informális tanácskozás Brüsszelben, mert végül elvi megegyezés nélkül kellett távozniuk a kormányfőknek. A Politico úgy tudja, hogy az egész azon bukott el, hogy az Európai Néppárt olyannyira nagyot akart harapni a tortából, hogy azt már nem fogadta be a riválisok gyomra.

Statement after the Informal leaders' meeting ↓ https://t.co/w3D2ItEka1

— Charles Michel (@CharlesMichel) June 17, 2024

A Néppárt ugyanis azt javasolták, hogy az Európai Tanács elnökét ne 5 évre válasszák, hanem a ciklust osszák kétfelé, és legyen abban egy csere két és fél év után, így a ciklus egyik felét maguknak követelték. Ez viszont egészen brutális követeléscsomag lenne, hiszen a jelek szerint

ők adnák az Európai Bizottság elnökét, az Európai Parlament elnökét, és két és fél évre még az Európai Tanács elnökét is. 

Az egész esti kálváriáról a magyar kormány is nyilatkozott. Bóka János, EU-ügyi miniszter a Politico-ak úgy fogalmazott, hogy nagyon nehéz lenne a kormány számára, hogy támogassák Ursula Von der Leyent jelölését az Európai Bizottság elnökének, mert szerinte nem volt ideális a vele való kapcsolat, de a többi jelölttel a kormánynak viszont nincs baja. Hozzátette,

a Fidesz még nem döntött arról, hogy az Európai Konzervatívok és Reformerekhez, vagy az Identitás és Demokrácia frakciójához csatlakozzon inkább.

Vélhetően egyébként ez is szóba került Brüsszelben hétfő délután, mivel Orbán Viktor többek között négyszemközt egyeztetett Giorgia Meloni olasz kormányfővel, de találkozott Janez Jansával és Matteusz Morawieckivel is.

Ami inkább meglepő volt, az a Mark Rutte leköszönő holland kormányfővel létrejött mosolygós találkozó, aki egyébként a NATO-főtitkári poszt várományosa. Magyarország blokkolta eddig a korábbi ellenséges kijelentései miatt, ám

a találkozóról reményteljesen távozott Rutte, ami azt valószínűsíti, hogy Budapest nem áll az útjába a jelölésének. 

Orbán Viktor egyébként az este történteket a következőképpen kommentálta a Facebook-oldalán: „Brüsszelben semmibe vették az európai emberek akaratát. Az európai választás eredménye egyértelmű: a jobboldali pártok megerősödtek, a baloldal és a liberálisok teret vesztettek.

A Néppárt viszont ahelyett, hogy a választókra hallgatott volna, végleg összeállt a baloldallal és a liberálisokkal: a mai napon alkut kötöttek és leosztották egymás között az EU vezető pozícióit. Fittyet hánynak a valóságra, fittyet hánynak az európai választás eredményére, és fittyet hánynak az európai emberek akaratára. Ne legyünk naivak: tovább fogják támogatni a migrációt, és még több pénzt és fegyvert küldenek az orosz-ukrán háborúba. Mi ebbe nem nyugszunk bele!

Egyesíteni fogjuk az európai jobboldal erőit, és küzdeni fogunk a migráció- és háborúpárti bürokratákkal.”

A szintén Brüsszelben tartózkodó Magyar Péter nem hagyta szó nélkül a miniszterelnök posztját és egy kommentben így reagált: „Miniszterelnök Úr, itt úgy hírlik Brüsszelben, hogy egyelőre nem nagyon akarnak Önökkel egyesülni…egyébként meg szinte semmit nem változott az Európai Parlament összetétele. Lehet természetesen jobboldali többség, de annak a fő ereje a Néppárt lesz majd 200 képviselővel és 13 állam- és kormányfővel. Ez az a Néppárt, ahonnan Önöket kitették, és ahova a TISZÁ-t pedig felveszik. További jó békeharcot!” Az Európai Néppárt frakciója a TISZA felvételéről egyébként a mai napon dönt. 

Nem csak Orbán Viktor volt elégedetlen az informális brüsszeli csúccsal. A választásokon szintén jól szereplő Giorgia Meloni a Politico forrásai szerint kifejezetten bosszús volt amiatt, hogy az uniós vezetők megpróbálták őt kiszorítani a különböző megbeszélésekről és egyeztetésekről. Az olasz kormányfő bírálta a jelöltekről szóló döntések meghozatalának a módját, és inkább azt várta volna a találkozótól, hogy megvitassák, mit kellene tenni a választások függvényében és ebből a kiindulópontból elkezdeni a vitát a jelöltek személyével kapcsolatosan, nem pedig fordítva.

Orbán és Meloni számára az is bosszúságot jelenthet, hogy

a két nagy szuverenista pártcsalád lényegében teljesen ki lett szorítva a jelöltállítási folyamatból,

holott a két tábor együtt a Parlament második legnagyobb erejét tenné ki a Néppárt után. A szuverenista válaszók döntésének figyelmen kívül hagyása tökéletesen jelzi a brüsszeli döntéshozatal valódi természetét. Ugyanerre hívta fel a figyelmet a Fidesz egyik EP-képviselője László András, aki szerint az egyik vezető uniós pozíciót ezeknek a pártcsaládoknak kellene megkapniuk, miután a liberális párt leszerepeltek Franciaországban és Németországban is. 

Sajtóforrások szerint Meloni és Orbán mellett még egy vezetőről tudni, akik szembefordultak a hétfői javaslatcsomaggal – ő pedig a Robert Fico helyére beugró Peter Pellegrini, akinek pedig a markáns oroszellenessége miatt Kaja Kallasszal szemben volt fenntartása.