A két tudós december 10-én, Alfred Nobel halálának évfordulóján (a Nobel-díjak átadásának hagyományos időpontjában) veheti át kitüntetését, pénzjutalmuk összesen 11 millió svéd korona (kb. 388 millió forint) lesz. Svéd Királyi Akadémia közleménye szerint alapvető fontosságú felfedezéseik és találmányaik lehetővé tették a mesterséges neurális hálózatokkal történő gépi tanulást: Az idei év díjazottjai

„a fizika eszközeivel olyan módszereket fejlesztettek ki, amik alapját jelentik a napjainkban látható erőteljes gépi tanulásnak”.

Az Akadémia felhívta a figyelmet, hogy amikor mesterséges intelligenciáról beszélünk, az esetek többségében neurális hálózatok segítségével tanuló gépet értünk alatta. Ezt a technológia lényegében az emberi agy működési elvei ihlették: a neuronokhoz hasonlóan csomópontokat hoznak létre ezekben a hálózatokban, amelyek között olyan kapcsolat áll fenn, ami a szinapszisokhoz hasonló.

John Hopfield olyan asszociatív memóriát hozott létre, ami képes képeket vagy akár más adatmintákat tárolni és újraalkotni. George Hinton pedig részben a Hopfield-hálózatra alapozva olyan módszert dolgozott ki, ami magától képes adatok (például képek) sajátosságait, tulajdonságait felismerni, beazonosítani.

John Joseph Hopfield 1933. július 15-én született az Egyesült Államokban, jelenleg a Princeton Egyetem tiszteletbeli professzora. 1982-ben mutatta be a Hopfield-hálózatot, és ezt követően is sokat tett a mesterséges intelligencia-kutatás előmozdításáért. 1986-ban többedmagával létrehozta a Caltech kampuszán a számítógéptechnológia és a neurális hálózatok közötti összefüggésekkel foglalkozó PhD-programot.

Geoffrey Everest Hinton 1947. december 6-án született, brit-kanadai szülők gyermekeként. Családi beágyazottsága különösen érdekes, mivel felmenői között találjuk George Boole-t, aki ugyan saját korában nem számított jelentős tudósnak, mégis az ő munkássága rakta le a modern számítástechnika alapjait. Halála után hetven évvel Claude Shannon, az információelmélet atyja bukkant rá műveire, illetve az általa megalkotott Boole-algebrára. Ennek lényege, hogy olyan mennyiségek összefüggéseit vizsgálja, amik csak két értéket vehetnek fel. Shannon arról értekezett, hogy a Boole-algebra segítségével sokkal jobban lehet megtervezni az elektromechanikus relék rendszerét. Boole és Shannon elméleteit tekintik a digitális korszak elméleti alapjának.

Hinton egy másik rokona pedig az a George Everest, akiről a Mount Everest, valamint a most Nobel-díjjal kitüntetett tudós is a nevét kapta.

A Nobel-díjak kitüntetettjeinek ismertetése a következő napokban is folytatódik. Szerdán a kémiai, csütörtökön az irodalmi díjakat osztják ki, pénteken pedig a Nobel-békedíj győztesét jelentik be. A közgazdasági díj átadására csak október 14-én kerül sor.