"Kicsit olyan ez, mintha azt mondanánk, hogy ha valamiben egyszer kudarcot vallottunk, akkor gyorsan próbáljuk meg másodszor is, hátha még egyszer kudarcot tudunk vallani"
- fogalmazott.
Majd hangsúlyozta, hogy a kudarcos Ukrajna-stratégiával is az volt a sikertelenség egyik oka, hogy nem a diplomáciai csatornákra, a párbeszédre, a tárgyalásra fókuszáltak, hanem ezek ellehetetlenítésére.
"Ha az Európai Unió kimondja Izraellel a politikai párbeszéd felfüggesztését, az a közel-keleti biztonsági válság békés rendezésének reményét adná fel. Mi ezt a leghevesebben ellenezzük, hiszen a közel-keleti válság továbbterjedése az emberéleteken túl a globális biztonság rendkívüli megrendülésével is járna"
- figyelmeztetett.
Arra is kitért, hogy szó van újabb szankciókról is, ennek kapcsán pedig megjegyezte, hogy az Izraelt érő 2023. október 7-ei "ördögi támadás" óta az EU tizennyolc Hamász-terrorista és tizennégy izraeli telepes ellen rendelt el büntetőintézkedéseket, ami jól mutatja a helyzet brüsszeli megítélését.
Szijjártó Péter arról is beszámolt, hogy az ülésen "elképesztő politikai támadás" érte Georgiát. "Nyugati barátaink, úgy látszik, nem tudják megbocsátani a georgiaiaknak, hogy konzervatív, patrióta, békepárti kormányt választottak" - fejtette ki.
"A georgiai parlamenti választáson a georgiai emberek, akiket mi állítólag nagyra becsülünk, elmentek, és döntő győzelmet adtak az eddigi kormánypártnak 54 százalékos támogatással, ami Európában ritkán látott vendég, Magyarországon kívül gyakorlatilag sehol nem szokott előfordulni" - húzta alá.
"Miközben azt mondják itt el, hogy persze a georgiai népnek joga van a saját jövőjét megválasztani, azt nem teszik hozzá, hogy ha az egybevág a liberális mainstream akaratával" - tette hozzá, kettős mércét emlegetve.
"Mi, magyarok Georgiát továbbra is teljes erőnkkel támogatjuk az európai integrációs törekvéseikben, és teljes mértékben kiállunk Georgia mellett. A georgiai nép, a georgiaiak által megválasztott kormány, maga az ország is megérdemli az egyenlő, tisztességes elbánást, aminek sajnos most itt az Európai Unió híján van"
- összegzett.
A miniszter újságírói kérdésre válaszolva végül azt közölte, hogy Josep Borrell tevékenységét nem lehet az Európai Bizottságtól függetlenül értékelni, márpedig szavai szerint a brüsszeli testületet - élén annak elnökével - felelősség terheli a kontinens biztonsági és versenyképességi helyzetének erős romlásáért.
"Öt évvel ezelőtt nem volt háború Európában, öt évvel ezelőtt még a második helyen állt Európa a világ GDP-jéhez való hozzájárulás tekintetében, öt éve még egy versenyképes kontinens voltunk, öt éve nem raktak akadályhegyeket a világ leggyorsabban fejlődő régióival való együttműködés útjába, továbbá öt éve Európát komolyan, vagy legalábbis a jelenleginél sokkal komolyabban vették a nemzetközi politikai vitákban" - sorolta.
"Mindezt sikerült az Európai Bizottságnak leépítenie, ebben pedig (…) a bizottság elnökének és a külügyi főképviselőnek van a legfőbb felelőssége (…) Tehát reméljük, hogy minden jól megy, és valóban minél előbb váltás történik ezen a poszton" - zárta mondandóját.
MTI/Hetek