Az országgyűlési választásokon a szavazópolgárok eldöntik a 199 képviselői mandátum sorsát. Mégpedig úgy, hogy minden választó két szavazatot adhat le, az egyik szavazat a pártlistákra történik, a másik az egyéni képviselőjelöltekre. A választás eredményét döntő mértékben a 106 egyéni választókörzet eredményei határozzák meg, mivel ezekben a körzetekben a nyertes mindent visz, akár csak egy-két szavazattöbbség esetén is. Az egyéni körzetek léte eredményezi azt, hogy választási rendszerünk nem arányos, hanem a győztesnek kedvez. A választás megnyeréséhez legalább 100 képviselői helyet kell nyernie a győztesnek az egyéni mandátumokból és a pártlistáról együtt. Legalább 132 mandátum megszerzése esetén a győztesnek kétharmados többsége lesz. (Ehhez az elmúlt három választáson elég volt 48–52 százalékos listás eredményt elérnie a Fidesznek.)
Az előző három választás kudarcai után az ellenzék felismerte azt, amit a Fidesz már jóval korábban, hogy a választási rendszer következtében csak egy listán indulva van esélye választást nyerni úgy, ha az egyéni képviselői körzetekben a Fidesz jelöltjével szemben mindenhol csak egy ellenzéki jelölt indul. Az ellenzék választási esélyeit kétségkívül javította, hogy az egyéni képviselőjelölti helyeket 2021 őszén előválasztás keretében osztották el, ez lehetővé tette, hogy az előválasztási kampányon keresztül sok választót megszólítsanak, és stabilizálják bázisukat, ezzel mintegy 1,5-1,7 milliós stabil választói tömeget tudnak maguk mögött.
Ugyanakkor az ellenzék esélyeit több tényező is rontja. Az egyik ilyen, hogy végül nem sikerült a küzdelmet teljesen kétszereplőssé tenni, a Fidesz és az ellenzék jelöltjei mellett minden választási körzetben lesznek további jelöltek is, akik azoknak a szavazatait fogják összegyűjteni, akik elmennek választani, és nem akarnak a kormánypártokra szavazni, de az ellenzék teljesítményével is elégedetlenek. A Mi Hazánk (MH) a Jobbik irányváltását nem követő radikális jobboldali szavazókat szólítja meg, a Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) és a Megoldás Mozgalom (MM) a Fidesszel és a baloldallal szemben is ellenérzéseket tápláló liberális, zöld- és progresszív szavazókat, a Normális Élet Pártja (NÉP) pedig az oltásellenes választók szavazataira pályázik. Ezek a pártok sok helyen tudtak egyéni jelölteket állítani, és ugyan a választási sikerük nagy meglepetés lenne, de az ellenzéki és kormánypárti jelöltek küzdelmét alapvetően tudják befolyásolni.
A kisebb pártok közül leginkább a Mi Hazánknak van esélye az öt százalékos választási küszöböt átlépni, mivel ők elég intenzív kampányt folytatnak, és sok egyéni körzetben sikerült jelöltet állítaniuk, ugyanakkor azzal, hogy a Gődény-féle Normális Élet Pártja is el tudott indulni, az oltásellenes szavazók egy részét – akiknek szavazatára a Mi Hazánk is számított –, elvesztették a jobboldali radikálisok.
hetilap
hetilap
hetilap
