Az elkövetkező évtizedekben, különösen Mária Terézia uralkodása alatt, elsősorban német telepesek jöttek tömegesen az országba. De szép számmal érkeztek szerbek és románok is. A Felvidéken mindig is sok szlovák és számos német élt, a szászok pedig már a középkor óta külön nemzetet alkottak Erdélyben. Így lett a történelmi Magyarország soknemzetiségű állam, melyben a magyar anyanyelvűek a 19. században a lakosságnak csak a felét képezték.
1848-49-ben a magyarok függetlenségi kísérlete kudarcba fulladt, mert az orosz cár a Habsburgok segítségére sietett. A szabadságharc leverése után Ferenc József Magyarországot legyőzött tartományként kezelte, mindaddig, amíg 1867-ben kénytelen volt kiegyezni a magyarokkal. A Habsburgok ugyanis elveszítették északolasz tartományaikat, és a poroszok ellen folytatott vesztes háború (1866) után Bismarck Németországból is kiszorította őket. A magyarokkal való kiegyezés Ferenc József számára a monarchia megmentését jelentette. A magyarok ezek után maguk rendezhették belső ügyeiket, de a kül- és hadügy továbbra is Bécs irányítása alatt maradt.
Éppen ezt kritizálta hevesen a turini száműzetésben élő Kossuth Lajos, mert úgy vélte, hogy a korhadt Habsburg Birodalom nem fogja túlélni a következő európai háborút, és a hozzákapcsolt Magyarországot is romjai alá fogja temetni. Ezért Magyarországnak muszáj függetlenítenie magát Ausztriától, és Horvátországgal, Szerbiával és Romániával kell államszövetséget (Dunai Konföderációt) alkotnia. A Magyarországon élő nemzetiségek pedig ne csak az általános liberális szabadságjogok birtokába jussanak, hanem kulturális és politikai autonómiát is élvezzenek.
Kossuth hiába figyelmeztetett, a vezető magyar politikusok inkább a magyarság erősítésével, a nemzetiségek beolvasztásával akarták létrehozni az egységes nemzeti államot. Grünwald Béla pesti újságíró akkoriban 30 millió magyar országáról álmodozott. De a valóság más volt: az Osztrák-Magyar Monarchián belül Magyarországnak (az autonóm Horvátország nélkül) 1910-ben kereken 21 millió lakosa volt, nemzetiségi megosztás szerint 54,4 százalék magyar, 16,2 százalék román, 10,7 százalék szlovák, 10,4 százalék német, 3,6 százalék szerb és 2,5 százalék rutén.