A Hamasz terroristái a napokban meglepetésszerű háborút indítottak a Gázai övezetből Izrael ellen, túszokat szedve, rakéták százait kilőve ártatlan civilekre. Ennek apropóján most teljes terjedelemben elérhetővé tettük a Hamasz ideológiájáról szóló korábbi írásunkat.
Ahmed Jaszin 2004-es meggyilkolása után az Izraelt elítélő nyilatkozatok (Franciaországtól a Vatikánig, Kairótól Budapestig) cáfolhatatlan tényként kezelték, hogy a sejk hiteles muzulmán vallási vezető volt, és a meggyilkolását ezért nem lehet a terrorizmus elleni harc részének tekinteni.
Ha fellapozzuk a Jaszin sejk által alapított Hamasz alapokmányát, egyértelmű, hogy ez utóbbi megközelítés sokkal közelebb áll a tényekhez. A sejk halálát követő reakciók az arab világban is azt jelzik, hogy a Hamasz és az al-Kaida által képviselt muszlim radikalizmus ma már az iszlám főáramlatához tartozik.
A tudósok sokat vitatkoztak azon, hogy a hitetlenek elleni fegyveres dzsihád eszméje az iszlám alapítójának, Mohamednek a tanítása volt, vagy csak később, a külső támadások (keresztesek, tatárok, britek stb.) elleni védekezésként alakult ki az eredetileg a békés meggyőzés eszközének tekintett – és szóval vagy tollal végzett – dzsihád erőszakos formája. (Még egyszer a dzsihádról, Hetek, 2001. október 5.)
hetilap
hetilap
